Családfakutatás kezdőknek

Sziasztok!

Nagyon régen volt már interjú, úgyhogy gondoltam itt az ideje. :) A téma most az ősök felkutatása, a családfakutás lesz. :) Meg is kérdeztem, egy illetékest, méghozzá a barátomat, aki már jó ideje foglalkozik a témával. :) Fogadjátok szeretettel! :)

1. Mióta foglalkozol családfakutatással?

Hogy mikor kezdtem el tudatosan foglalkozni vele? Nehéz kérdés. Már egészen fiatalon érdekeltek a családi történetek, mesék a déd- és ükszülőkről. Körülbelül 2006 nyarán kezdtem igazán, már tudatosan is foglalkozni azzal, hogy a család ismert adatait összegyűjtsem és rendezzem.

2. Hogy jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozz? Mire jutottál azóta?

A történelem iránti lelkesedés miatt mindig is vágytam rá – főleg fiatalon – bárcsak lenne egy ismert, híres ősöm, esetleg nemesi vonal a családomban. Ennek a kutatásával indult el a történet. A nevek, melyek felmerültek nem éppen nemesi hangzásúak, egy-kettő volt, aminek esélye lehetett volna. De aztán mára már áttértem arra, hogy az egyes személyek egyéni élettörténetét írjam le, több életrajzot készítsek. Élmény volt, amikor a régi képeken lévő személyekről én tudtam megmondani az idősebb generációnak kit ábrázol, amikor kiderítettem egy-egy családi legendának lehet-e alapja vagy egy nem is olyan távoli rokon - sem időben, sem térben - megtalálása. Ez mind-mind további erőt és lelkesedést adott, hogy továbbjussak azokon a holtpontokon, amikor semmit sem sikerült meglelnem.

Ha le kéne határolni a kutatást, akkor a következőképpen lehetne: időben az 1650-es évektől napjainkig, térben a volt Monarchián keresztül a tengerentúlig. Az érdekes, különleges, néhol elgondolkoztató kutatás miatt csinálom már lassan 8 éve.

3. Mit tudnál tanácsolni annak, aki most akarja elkezdeni az ősök felkutatását?

Jól gondolja meg, és csak akkor vágjon bele, ha van ideje. Fárasztó, időigényes és rabul ejt, de egyben megismerni, és a többi családtagnak elmesélni az őseik történetét felbecsülhetetlen.

De ha nekivág, az első lépés, hogy az idősebb rokonokat kikérdezi. Rengeteg hasznos és értékes információt lehet összeszedni. Érdemes a legapróbb történeteket is lejegyezni, a későbbiekben akár kulcsfontosságú is lehet. A kapott adatokból, családokból vagy papíron, de érdemesebb egy speciális szoftveren – én a GenoPro-t használom – rendezni és elkészíteni az első, „nyers” családfát.

GenoPro

A fellelhető iratok összegyűjtése, digitalizálása és utána rendezése a már összeállított egyszerű családfához a második lépés. Mikre gondolok? Anyakönyvek, halotti értesítők, telekpapírok, személyes levelek, üdvözlőkártyák, újságkivágások és a fényképek. A fotók különösen fontosak, hogy egy-egy személyt be lehessen azonosítani. Sokkal személyesebb lesz a kutatás, ha tudod, hogy nézett ki. Megelevenedik a világ, amiben élt, ő, a ruházata, a környezete. Igazi időutazás.  

Ha mindez megvan, és még mindig érdekel a dolog, jöhet a kutatás komolyabb része. Az internetes kutatással ajánlatos kezdeni, hogy egy átfogó képet kapj, mit-hol találsz meg. Ezután kikerülhetetlen a levéltárak vagy könyvtárak felkeresése, mivel nincs minden fenn a neten – még. És azzal válik igazi kutatássá, annak is megvan a bája.

4. Ha interneten akarok keresni, akkor ezt hol és hogyan tehetem meg?

A jelenleg legösszeszedettebb adatbázissal rendelkező honlap a familysearch.org. Ez az amerikai mormonok által működtetett honlap, a világ számos országa megtalálható, több millió – de lehet már milliárd – névvel, évszámmal. Magyarországról a katolikus és református születési anyakönyvek kb. 80%-a, az állami anyakönyvek (később lesz róla szó) nagyobb része, valamint  gyászjelentések vannak fenn. Ez több mint 25 millió találat. A legrégebbi 1624-ből való. Az egyházi házassági és halotti anyakönyvek még nincsenek, így a levéltár kikerülhetetlen.

A Magyar Országos Levéltár honlapján lévő adatbázisokat érdemes még megnézni. A két összeírás (1715 és 1720) egy-egy településéről tud képet adni az ott lakókról név szerint. Különböző nemesi levelek, jegyzőkönyvek, középkori iratok stb. lelhetők fel.

Ha a fővárosban élt rokon a Fővárosi Levéltár is sok adattal szolgálhat. Én az 1900-as lakcímjegyzéket különösen hasznosnak találtam.

Az archivportal.hu a magyar levéltárak közös oldala, itt érhető el egy közös adatbázis, ahol kereshetők térképi elemektől, a hagyatéki leltárokon át büntetőügyekig minden. Meg kell tanulni használni a keresőjét, de utána pillanatok alatt egyszerűen előugrik a kívánt anyag. Sokszor még kép is van hozzá.

5. Ha levéltárba akarok menni, akkor az hogy működik? Mit érdemes keresni?

Amit tudni kell elsősorban, hogy mit keresünk. Egy átlagos, kezdő kutató az anyakönyveket szeretné bújni. Itt fontos megjegyezni két „szabályt”.

Az egyik az 1895-ös törvény, mely kimondta, hogy az anyakönyvezés az egyházaktól átkerült az államhoz. Ez egységesítette a rendszert, mindenkit bejegyeztek vallástól függetlenül. Az egyháziakkal ellentétben a kezdő kutató számára olvashatóbb, jobban értelmezhetőbb, mivel magyarul van és nem latinul.

A másik, amit én csak „30-60-90-es” szabálynak hívok az állami anyakönyvezéshez köthető. Mivel ez főleg a 20. századbeli adatokat tartalmaz érvényes rá a személyiségvédelmi törvény. Idén a születési 1923-nál, házassági 1953-nál és halotti 1980-nál későbbi adat nem kutatható!

Általános információ a levéltárakról, hogy a legtöbb – amit én felkerestem – ingyenesen használható, fizetni csak akkor kell, ha másolni, fotózni akarsz. Kutatás előtt érdemes kikérni kb. egy héttel korábban az anyagot. És nem utolsó sorban a levéltárosok nagyon segítőkészek, válaszolnak az e-mailekre, ott a helyszínen is mindenben segítenek.

A legfőbb az országos levéltár, ahol az egyházi – 1895 előtti – anyakönyvek kutathatók mikrofilmen. Itt ki kell tölteni egy lapot, ki vagy és mit szeretnél kutatni. Majd kapsz egy Látogatói jegyet, amit a legközelebb fel kell mutatni a bejáratnál. A kikért anyagokat megkapod és mikrofilmolvasókon – olyan, mint a régi diavetítők, csak nagyobbak – indulhat is a munka.

A megyei levéltárak, amik az állami anyakönyveket őrzik kicsit bonyolultabbak. Mivel itt nem másolatokat kapsz, hanem igazi könyveket, amit lapozgathatsz. Így kutatási engedély kérése szükséges, aminek a procedúrája hasonló az előbbihez, azzal a különbséggel, hogy itt kell pár napot várni. Egy hét alatt kényelmesen megkapod az engedélyt.

Léteznek még városi – fővárosi – és egyházi levéltárak, ezeknél érdemes felkeresni a honlapjukat, miként kutathatók. Nagyobb intézetek – Hadtörténeti Múzeum, iparkamarák, Belügyminisztérium, egyetemek – is rendelkeznek levéltárakkal.

Megjegyezendők még a könyvtárak is. A helytörténeti munkákban, folyóiratokban sokszor megjelennek életrajzok, települések pl. iparosainak vagy kereskedőinek névjegyzékei.

Ha bármi kérdésetek van: fhke.gulyas.adam(kukac)gmail.com

Hasznos linkek:

www.mnl.gov.hu – Magyar Országos Levéltár

www.mlp.archivportal.hu – Magyar Levéltári Portál

www.bfl.archivportal.hu – Fővárosi Levéltár

www.militaria.hu/adatb/leveltariuj/ - Hadtörténelmi Levéltár

www.familysearch.org – legnagyobb internetes adatbázis

www.macse.org – Magyar Családtörténet Kutatók

www.rakovszky.net – gyászjelentések gyűjteménye

Remélem tetszett nektek az interjú, és hasznosnak találjátok. :) 

Foglalkoztok ti is hasonlóval? Milyen hobbijaitok vannak? :)